top banner

Börtönmúzeum

Sátoraljaújhely központjában, a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön mellett működik a Magyar Büntetés-végrehajtás Múzeumi Kiállítóhelye. A tárlat bemutatja a büntetés-végrehajtás átfogó történeti és szakmai fejlődését, a magyar büntetési rendszereket, a büntetésüket töltők helyzetét.

A látogatók megismerhetik a megtorló, testcsonkító- és halálbüntetéseket, a szabadságvesztés büntetés kialakulását és átalakulását. A tárlat bemutatja a jelenlegi rendszert, a fogvatartottak életét, oktatását, munkáltatását, és művészetét is.A digitális anyagokat egy adatbank tartalmazza, amelyet kutatók használhatnak. Itt a büntetés-végrehajtáshoz kapcsolódó tárgyi emlékek fotóit, leírását, valamint a XVIII. századtól rendelkezésünkre álló emlékek elektronikus másolatát őrzik. A múzeumban a fogvatartottak által készített kerámia és festészeti alkotások is megtekinthetőek és megvásárolhatóak, amit képzés, vagy szakkör keretében készítenek. Az oktatási intézmények hallgatói a múzeumban alapszintű múzeumpedagógiai foglalkozásokon is részt vehetnek. A gyermek- és fiatalkorúak a látogatások során szembesülhetnek a bűnelkövetés következményeivel, amely segítheti a jogkövető magatartás és kultúra kialakulását. Arra is van lehetőség, hogy az intézet pedagógusai és pszichológusa rendkívüli osztályfőnöki órát tartsanak, aminek keretében segítséget nyújthatnak a gyermekek számára a látottak feldolgozásához. A környékbeli iskolák a múzeum szakembereit rendszeresen kérik bűnmegelőzési vagy büntetés-végrehajtási témájú előadás tartására, valamint helyi Bűnmegelőzési Bizottság stratégiai partnerként tartja számon a Kiállítóhelyet.


A múzeum története

Az első Magyar Börtönmúzeum

A kor szakemberei érzékelték a múlt tapasztalatainak óriási jelentőségét, legyenek akár közeli hagyományok, vagy távoli tradíciók, már-már virtuális, múzeumba illő szokások, rendszerek. A magyar börtönügyi tudományosság mindmáig legértékesebb történeti adatgyűjteményét nem történész, s nem is joghistorikus publikálta, hanem a budapesti királyi országos gyűjtőfogház igazgatója, Vajna Károly. Kétkötetes hatalmas műve "Hazai régi büntetések" fő céljaként az első modern értelemben vett büntetés-végrehajtási intézeteknek (a szempci, tallósi, szegedi fenyítőháznak), a szabadságvesztés-büntetés korai formáinak állított emléket, de nem mellőzte a kutatómunkája során felhalmozott egyéb büntetési nemekre vonatkozó gazdag adathalmaz közzétételét sem. Az igazgatónak a könyv megírásához szükséges fáradhatatlan szívóssággal folytatott gyűjtőmunkája, országjárása során birtokába jutott tárgyi emlékek jelentették a kezdeteit annak az értékes gyűjteménynek, amelyet a következő években állított össze. Az egyre növekvő anyagot átmenetileg a gyűjtőfogházban helyezték el, ami behatárolta a kiállítási lehetőségeket is.

A múzeum gyűjteményében legnagyobbrészt a régebbi múlt emlékei szerepeltek: a feudális büntetés-végrehajtás már régen mellőzött instrumentumai (kalodák, pellengérek, szégyentáblák, szégyenkövek, a legkülönfélébb bilincsek, kőgolyók, hóhérpallosok, kivégzőszékek és kerekek stb.) Hatalmas volt a múzeum képanyaga. A büntetés-végrehajtás hétköznapjairól is tanúskodnak egyes tárgyak: fegyőri felszerelési eszközök, kimutatások, táblázatok, levelek és jogszabálymásolatok a börtönügy világából, s a hatalmas rabmunka-gyűjtemény. A nemzetközi kapcsolatokat jelezték a külhoni fényképek és dokumentumok: a plötzenseei, a moabiti, a tegeli, a nümbergi és más fegyintézetek alaprajzai, fényképei. A gyűjtemény leglátványosabb része volt a büntető intézeteknek egységes, 1:250 mérték szerint készült gipszmodelljeinek kiállítása.1920-ban a múzeumot átköltöztették az Igazságügyi Minisztérium épületébe. Az Országos Börtönügyi Múzeum gyűjteménye azonban hamarosan veszélybe került. A második világháború utána kormányra jutó új hatalom igazságügyi tárcája már nem tartott igényt a "feudális és imperialista" múlt relikviáira. Az évtizedes gondoskodással kialakított kollekció előbb a pincében került, majd felajánlották a művelődési tárcának. Néhány esztendő hányattatás után a múzeum anyagának egy része 1949-ben a régi Kiskun kerület székháza mögött található egykori tömlöc épületben lelt új otthonra. Az átköltöztetés viszontagságai erősen megcsonkították a gyűjtemény. A Kiskun Múzeumba került gyűjteményből először 1951-ben nyílt kiállítás.

Utazástervező "mit" kategóriája
Családos | Kiállítás
Tippek
Osztálykiránduláshoz | Nyári szünidőre
Múzeumi adatok
Kiállitóhely | Szakmúzeum | Történeti
Látogathatósági adatok
Csoport | Egyének | Kérhető szakvezetéssel | Nyitva tartási időben
Felhasználók értékelése:
Jelenleg nem értékelt. Legyen Ön az első!